Magyarország vezető szerepéhez idén sem férhet kétség, de nem dőlhet hátra: fegyverkezik a Kisantant!

Idén is közzétették a Global Firepower (GFP) rangsorát. A GFP indexére gyakran hivatkoznak nemzetközi fórumokon. Bár ez sem tökéletes mutatószám, iránytűként szolgálhat az országok haderejének összehasonlításához.

A GFP készítői figyelembe veszik az adott állam népességét, természeti adottságait, erőforrásait, földrajzi helyzetét és költségvetését. Számításba veszik az országok hivatásos és tartalékos katonai humánerőforrását, valamint szárazföldi, légi és vízi eszközállományát is. Ezekből képeznek egy mutatót, amelyben a nulla az elméletileg lehetséges legjobb értéket jelenti. Érzékeltetésképpen: 2025-ben a legerősebb Egyesült Államok indexe 0,0744, míg Magyarországé 1,0259.

Így alakult a top tíz katonai hatalom az elmúlt években

Az első négy ország – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India – helyezése 2021 óta nem változott, azonban az első tíz között jelentős átrendeződések történtek. Egy évvel később az ötödik Japán, a hatodik Dél-Korea, a hetedik Franciaország, a nyolcadik az Egyesült Királyság, a kilencedik Brazília, a tizedik pedig Pakisztán lett. 2022-ben Pakisztán megelőzte Brazíliát, az Egyesült Királyság pedig Dél-Koreát. Pakisztán a hetedik helyre kúszott fel, mögötte Japán, Franciaország, és a tizedik helyre Olaszország került. Tavaly óta Dél-Korea és az Egyesült Királyság követi az első négyest, méghozzá úgy, hogy a legfrissebb rangsorban már Törökország is helyet kapott, miközben Brazília kiszorult a tízből.

Hogy áll Európa az USA, Oroszország és Kína árnyékában?

2021-től kezdve a top 25 között mindig szerepelt legalább hét európai ország, 2022-ben pedig nyolcadikként Svédország is bejutott a listára a GFP indexe alapján. Egy másik érdekesség is kirajzolódik az elmúlt évek rangsorából: a Kijevnek szánt fegyverszállítások tendenciája. Egyes európai államok – amelyek jelentős fegyverarzenált adtak át Ukrajnának – gyengültek a rangsorban, miközben Ukrajna pozíciója erősödött. 2021-ben Ukrajna a huszonötödik helyen állt, de az orosz annexió évében már a huszonkettedik lett, egy évvel később a tizenötödik, tavaly a tizennyolcadik, idén pedig a huszadik helyet szerezte meg.

Gazdasági adottságai miatt különösen érdekes Németország helyezése az elmúlt öt évben. 2021-ben a tizenötödik legerősebb katonai hatalom volt, a háború kitörése után a tizenhatodik, majd a huszonötödik helyre esett vissza, tavaly pedig a tizenkilencedik lett, idén azonban már a tizennegyedik helyre került.

Az Európában leginkább fegyverkező ország, Lengyelország, az elmúlt öt évben szintén stabilan szerepelt a legjobb 25 között. 2021-ben a huszonharmadik helyen állt, a háború kitörésekor a huszonnegyediken, majd a huszadikon, míg tavaly és idén a huszonegyedik helyet foglalta el.

És most nézzük meg Magyarország térségét!

Az elmúlt évek építkezésének köszönhetően Magyarország visszatért: 2010-ben még a szerb, az osztrák, sőt a szlovák és a horvát fegyveres erők mögött kullogott a Magyar Honvédség. Ma már ez nincs így. Mint írtuk, a GFP 2023-as indexe alapján az 54. pozícióba helyezte Magyarországot. Ez a kontinensre nézve akkor azt jelentette, Európa 20. legütőképesebb hadserege volt a honvédség.

Tavaly Magyarország maradt a vizsgált 145 ország között, megelőzve a térségbeli Szerbiát, Bulgáriát, Horvátországot, Szlovákiát, Ausztriát és Szlovéniát.

A környező országok helyezései: Csehország az 53., Románia az 51., Bulgária a 62., Szerbia a 63., Szlovákia a 71., Ausztria a 68., Szlovénia pedig a 96. helyen áll. A legtöbb térségbeli ország rangsora csökkent az előző évekhez képest.

Budapest nem dőlhet hátra, fegyverkezik a Kisantant!

A régióban komoly fegyverkezési verseny indult. Románia például az 51. helyen végzett idén, de a legmodernebb amerikai F–35-ös vadászgépek beszerzéséről döntött, melyekből 32 darabot vásárolnak – írta meg a Világgazdaság.

Horvátország szintén nagyobb ütemben fejleszti haderejét. 2024 áprilisában érkezett az első hat francia Rafale vadászbombázó, a 12 darabos beszerzés értéke 999 millió euró. Ez magában foglalja a repülőgépek mellett a személyzet képzését, szimulátorokat és egy alap fegyverzeti csomagot is, számolt be a JetFly.

Szerbia szintén modernizálja haderejét. Tavaly szeptemberben kínai HQ-9 és HQ-23 légvédelmi rakétarendszereket, drónokat és orosz légvédelmi eszközöket mutattak be a nyilvánosság előtt – olvasható a Military Technology bejegyzésében.

Csehország hasonlóan jelentős beszerzésekről döntött: 24 F–35-ös vadászgépet, francia CAESAR lövegeket, svéd CV90 páncélosokat és izraeli Spyder légvédelmi rendszereket vásárol – írta meg a G7.

Képek forrásai: Magyar Honvédség és US Army Facebook-oldalak